HTML

Életem függvénye, a háromdimenziós valóságban.

Énblog, középpontban a sporttal. A triatlonban kitűzött célok eléréséhez végzett munkáról, elmélkedésről, gondolataimról. Rólam.

Friss topikok

  • mata68: Mocskosul megtekerted tegnap azt a bringát :) Nem tudom, hogy voltál-e ma az eredményhirdetésen. A... (2012.07.29. 23:26) Pályára álltam
  • Tepó: Szétröhögtem magam rajta!!! Állat vagy... :-)))) (2012.03.29. 09:25) Itt a tavasz áll a bál
  • Note: @PecsiPeter: KÖszönöm! Alakulnak a dolgok. Kell az a pénz! :-)))) (2012.03.23. 11:23) Második felvonás
  • Note: @ironsun: Még én is gyerekcipőben járok :-) De így öt év "tapasztalatával", azt kell mondanom, hog... (2012.02.27. 21:52) Apa vagyok
  • Note: @mata68, @tepo: Én is jónak gondolom, talán egy picit meg is lepődtem. De igazából az április 15-i... (2012.02.23. 14:03) Edzőtábor

Címkék

Előzmények előzménye

2012.01.15. 16:04 Note

Hedonista vagyok! Már gyermek korom óta, igaz akkoriban az alkohol nem játszott szerepet az életkoromnak megfelelő gasztronómiámban.

Falusi gyermek voltam, az udvarunkon mindig kapirgáltak a tyúkok, a csirkék, kacsák, és természetesen a Kakas pörkölt alapanyagát sem a szomszédból kellett beszerezni . . .

Édesapám születésemtől fogva, folyamatosan űzi kedvenc elfoglaltságát az állat tenyésztést, így a kétlábú állomány változó összetételben, de ki volt egészítve emlős sorstársaikkal. (Értelem szerűen nem a kutyákra, cicákra célzok - vannak bizonyos határok)

A különböző méretű, korú malackák, bárányok, borjak hada mindig finom fogások reményével kecsegtetett.

A tökéletes alapanyag mellett nélkülözhetetlen szerepet töltött be a szakács, szerető édesanyám. Nagyon nagy rutinnal forgatta a fakanalat, és az udvaron található populáció kárára, varázsolt elképesztő ételeket a családi asztalra. Így visszagondolva megállapítom, hogy a "Top 500 saláta" című remek szakácskönyv valószínűleg nem gazdagította szerény kis könyvgyűjteményünket. 

Éltünk, éldegéltünk, nagyokat nevettünk, jókat ettünk, néha, néha áldozatot hoztunk az isteneknek egy egy disznótor keretében, ahol a töltött káposzta mellett összegyűlt a család, és lármázva, boldogsággal gazdagon átszőve megalapozódott a szenvedélyem az étel iránt.

Életemet végig kísérő szerencsém következménye képen, az Úr 2005. évében megismertem a boldogság mindenki számára elérhető forrását a BORT. Szakítottam a korábbi jéger sör kombinációval, és mestereim keze alatt elkezdtem felfedezni eme isteni nedű titkait.

A bor is hamarosan az életem részévé vált, a különböző étel-bor párosítások kikövezték az utamat a közel 130 kg testsúlyhoz, de mivel hirtelen ember vagyok, nem akartam sétálni ezen az élményekkel gazdagon borított úton, úgyhogy betársultam egy budapesti kis étterembe, ahol már professzionálisan, a feladatom "mellékhatásaként" KELLETT borokat válogatnom, ételeket kóstolnom. A libamáj, a steak, a belga csokitorta, és a hozzá való borok megadták a kellő lendületet, és tavaszra megközelítettem a 125 kilót.

 

Az alkatom nem nagyon foglalkoztatott, a feleségem apró célzásait többnyire lereagáltam azzal, hogy úgy is a szellememért szeret, de egy ponton éreztem, hogy baj van. A hedonizmusom vastagon fogó penzlijével kezdtem le le térni a vászonról. Szükségem volt egy keretre, mert elkezdtem attól félni, hogy annyira a mának élek, hogy egy ici picit veszélyeztetem a holnapot.

A keret a sport lett, amely egy fogadással kezdődött.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://myfunction.blog.hu/api/trackback/id/tr743549185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mata68 2012.01.16. 13:47:07

Hajrá:) Olvaslak !

Note · http://myfunction.blog.hu 2012.01.17. 11:34:17

@mata68: Amit olvastál az csak a próba volt. Ez a mostani marad :-))